2. nap 🇰🇿 ALMATY

Majdnem egy teljes hetet töltöttünk a városban, mert szerettünk volna elutazni az ország keleti részébe, a Charyn kanyonba és az egyetlen számunkra megfelelő mód erre egy túraszervezőn keresztül volt. Lehet kocsit is bérelni természetesen, de az túlmutatott volna a költségvetésünkön, a busz pedig pont úgy jár, hogy ott kellett volna aludnunk egy éjszakát és biztos van rá lehetőség, de nem találtunk semmi biztos információt a neten ezzel kapcsolatban, az ismeretlenbe pedig nem szerettünk volna elindulni.❓

Így maradt a szállásadónk által ajánlott utazásszervező, akik reggel felvesznek, el- és bevisznek, idegen-vezetnek, majd haza is hoznak. Egynapos program, egyszerű és tiszta. Vagyis csak lett volna. A vezetővel leüziztük, hogy melyik nap lenne számukra is megfelelő és közölte, hogy a szombaton és vasárnap vannak túrák, de a szombat a jobb. Oké.🥳

Meg is vettük ügyesen, okosan a jegyünket vasárnapra a vonatra, Nur-Szultánba. Viszont hétvégére esőt mondott, minő meglepő fordulat, egészen pontosan szombatra, egész napra, így pont egy nappal azután, hogy megvettük a jegyünket, lemondták a kirándulást.🙄

Ez két okból is zavaró volt, egyrészt, mert ha tudjuk, hogy emiatt le fogják mondani, vasárnapra intéztük volna a túrát és hétfőre a vonatjegyet, másrészt, ha vasárnap se jön össze, hamarabb utazunk, mivel Almatiban sok minden nincs. Ami meg még pluszban kicsit feszültté tett minket, hogy gyakorlatilag egy bunkerben laktunk. Szép volt és tiszta, a tulajdonosok pedig nagyon cukik és még jó helyen is volt, de egy szuterén volt és a szobánknak konkrétan nem volt ablaka, úgyhogy egy hétig nem tudtunk természetes fényre kelni. Viszont akkora árkülönbségek lettek volna az egyéb lehetőségek és eközött, hogy inkább úgy voltunk vele, hogy kibírjuk, plusz akkor már egy hónapja nem voltunk egy teljes hetet egyhuzamban, ugyanazon a helyen, és én már nagyon szerettem volna legalább néhány napot egy helyben maradni, legalább annyit, hogy moshassak és ne menet közben kelljen megszáradniuk a ruháknak. 👕

Úgyhogy azokon a napokon, amikor nem találtunk ki valami konkrét programot és/vagy nem esett az eső, kétszer jártuk körbe a várost, hogy sétáljunk annyit, amivel lefárasszuk magunkat eléggé ahhoz, hogy ne legyünk klausztrofóbiásak, amikor visszatérünk a szállásra.😴