1. nap 🇮🇳 MUMBAI

Végül hétfő reggel egy nagy rakat kakinak érezve magunkat érkeztünk meg Indiába, ahol minden idők legmelegebb áprilisát mérték idén. Mire végeztünk a vízum- és egyéb papírok ellenőrzésével, már a csomagjaink is megérkeztek. Ekkor már nagyjából két napja voltunk ébren és megérkezve nyilván minden turista első dolga pénzt váltani. Mivel ez volt életem első hátizsákos-költségkímélős útja, hozzá kell tennem, hogy az elején nagyon hamar elvesztettem a türelmem. Nagyon jól hangzik az, hogy egy tatyóval bejárod Ázsiát és kb. annyit költesz, amennyi egy havi zsebpénzed otthon, vagy kevesebbet, de ez elméletben sokkal egyszerűbbnek tűnik, mint átültetve a gyakorlatba. Amire a legnagyobb szükség van, az a türelem. Öreg gyakorlottként Sergio már reflexből intézte a dolgokat, nekem hetek kellettek hozzá, hogy hozzászokjam a tempójához vagy éppen a tempó hiányához, mikor-hogy. Az elején nagyjából mindenre az lett volna a reakcióm, hogy jól van, inkább fizessük ki a taxit, csak menjünk már. Meg kellett tanulnom, hogy igenis a türelem – ha nem is rózsát – eurót terem. Elég pitinek tűnik itt-ott lespórolni 1-2 eurót, de ha a végén összeszámolod, akkor az már annyira nem kevés. Főleg, ha nem várt költségeid lesznek, mint például vonat helyett repülőjegy. Tehát az első tanácsom az lenne mindenkinek, hogy nem leragadni az első váltónál, sem pedig az első taxitársaságnál.  Ezen kívül  ajánlatos a reptéren (ha már mindenféleképpen szükséges), minimális összeget váltani, mert olyan nem volt egyszer sem, hogy jobban váltottak volna, mint a városban.💲

Az út a reptérről a nagyjából egyórás volt – és kb. 8€ - közben pedig tanúi lehettünk egy jelenségnek, amit úgy hívnak – indiai közlekedés. Mivel India korábban brit gyarmat volt, a közlekedés baloldali, viszont a sávokat gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják. Ami befér, az befér. Indexelés helyett dudálnak, így a városban állandó a dudakoncert. Olyan forgalom van Mumbaiban, hogy egész nap azon gondolkodtam, hogy fogok tudni aludni, de érdekes módon éjszaka nem hallani dudákat, annál inkább kutyaugatást. Apropó kutyák. Sergio már jóval előre szólt, hogy nagyon sok kutyát fogunk látni és eszembe se jusson pátyolgatni őket. A kutyák nem háziállatok. Nem etetik őket, nem kapnak oltást, se csipet, nem foglalkoznak velük, sőt, az ebeket a rossz lelkek reinkarnálódásának tartják. 🐶

Nem fogom szépíteni, Indiában a legjobb kifejezés a szagokra a penetráns bűz. Ez így annyira nem tűnik se szépnek, se jónak, viszont 1-2 nap alatt az orrod hozzászokik, ahogy minden máshoz is és utána már simán tudod élvezni mindazt, amit India egyébként adni tud. Mert egy dolog biztos. Nem létezik Indiánál autentikusabb, gazdagabb ország. Engem megvett.💝

A szállásra megérkezve már nagyjából félhulla állapotban voltam. Az ébrenlét, az út, a várakozás, a meleg, az a fullasztó, döglesztő, rothasztó meleg, a szagok, a forgalom, emberek milliói (15 millióan élnek Mumbaiben), a dudálások, a hangzavar, a minden. Abban a pillanatban, hogy kilépsz a reptérről, egyszerre árasztja el India az összes érzékedet. Az első meglepetés akkor ért minket, amikor szerettünk volna bejelentkezni a szálláson és kiderült, hogy nincs foglalásunk. Egy Agoda nevű oldalon keresztül intéztük, ami hasonló, mint a Booking és kiderült, hogy valakik az általunk választott hotel nevében hirdetnek. Ami azért volt mulatságos, mivel a két éjszakára foglalt szállásunk értékét már le is vonták. Ott nagyjából fel is adtam a küzdelmet, lehuppantam egy kanapéra és vártam a halált, de az én hercegemet nem az én puhány fámból faragták és rögtön szólt, hogy ne aggódjak, nyugodtan maradjak ott, ahol vagyok az összes értékünkkel együtt, ő majd megy és intéz valamit. Így is történt.🤴

Bár az új szállásunk valamennyivel drágább volt, mint az eredeti, legalább közel volt és kicsit újraértékelhettük a helyzetünket, így a kétnapos tartózkodásunkat módosítottuk egyre, mondván, ebből a városból annyi elég is lesz, köszönjük szépen, mehetünk a strandra. Azt azért lábjegyzetként hozzáfűzném, hogy bár valóban levonták az összeget, miután bejelentettük, hogy kicsit át lettünk ejtve, az Agoda nem, hogy visszautalta a teljes összeget, de kaptunk tőlük pluszba egy kb. 12€-s kupont, amit beválthattunk a következő foglalásnál. Szerintem abszolút dicséretes a korrektségük.🏨

Miután meglett a szállás, zuhany, majd végre alvás. Annak, aki még sose járt Indiában, de tervezi és ráadásul mindezt olcsón - lehet a drága hotelekben ez máshogy van, de azt én nyilván nem tudom -  mindazoknak elmesélném, hogy nézett ki életem első fürdőszobája Indiában és egyébként az még a jobbak közé tartozott. Nos, az, hogy meleg víz nincs, az alap, de nem is baj, mert ki kívánna 40 fokban ekkora páratartalom mellett meleg vízzel zuhizni? A zuhany egy kis csapból, egy zuhanyrózsából és egy lefolyóból áll. Kivétel nélkül mindenhol. Nincs se zuhanytálca, se függöny, a WC pedig olyan közel van mindehhez, hogy gyakorlatilag folyton vizes. Az összes szálláson mázlink volt abból a szempontból, hogy európai volt a budi. Minden hotelnél azzal kezdtem, hogy lefertőtlenítettem. Lehet finnyásnak nevezni és nem igazi nomádnak, de szerintem ez alap, pláne, ha egy egész évet tervez utazni az ember lánya és nem óhajt havonta hazarohanni antibiotikum kúrára. Nem kívántam, fertőtlenítettem. Általában egy mini zuhanyfej is tartozik hozzá, mivel az indiaiak nem használnak WC papírt. Sem evőeszközt. A jobb kezükkel esznek, a ballal pedig tisztálkodnak. Erre van a mini zuhany. Számomra az egész út alatt roppant izgalmas és érdekes volt megfigyelni, hogy esznek egy kézzel és igen, mindent így oldanak meg. Tépnek, kanalaznak, tunkolnak és esznek. Persze számunkra ez se nem higiénikus, se nem vonzó, de ez egy másik világ, másik kultúra. Aki ezzel nem tud megbarátkozni, az maradjon otthon. De ha már itt tartunk, sose szabad úgy elindulni Európából, hogy azt a szintű tisztaságot és kényelmet várod, mint otthon. Mert csalódni fogsz. Egyszerűen nem az és kész. És balhézhatsz velük meg visszakérheted a pénzed, sok mindent tehetsz, de nem fogják érteni, mi a bajod, mert számukra a tisztaság teljesen más fogalom, mint számunkra. Ehhez egyébként sem  kell nagyon messzire menni, már Európán belül is vannak különbségek.💩

Tehát a szállás olyan volt, amilyen, volt jobb is később és rosszabb is, első ugrásnak tökéletes volt és az is, hogy annyira fáradt voltam, hogy nem álltam neki átnézni az ágy állapotát, hanem szépen elővettem a kis ingyen takarómat, betoltuk a klímát és már húztuk is a lóbőrt. Néhány óra – bár korántsem elég – alvás után nyakunkba vettük a várost. Találtunk egy váltót, ahol annyira jó áron váltottak nekünk, hogy felmerült, hogy esetleg át lettünk vágva, hamis a pénz, de nem. Óriásit sétáltunk, elmentünk a vasútállomásra jegyet venni, de természetesen addigra bezárt, majd a Gates of India-hoz, aztán el is engedtük a napot, megettük a még otthonról hozott szenyákat, majd hunytunk egyet.🌜