Igencsak lógott az eső lába, így gyalogosan vágtunk neki a napnak, ami pont addig tartott, míg a folyamatosan szemerkélő eső le nem szakadt. Viszont még előtte meglátogattunk néhány pagodát.🌂
Mivel a következő napokra ennél csak rosszabb időt jósolt, ideje volt továbbállnunk. Megérdeklődtük hát néhány irodánál, mennyiért árulják a buszjegyeket Hoi An-ba és amikor a szállásunk tulajdonosa meghallotta az árat, közölte, hogy ennyiért ő is beszerzi nekünk, plusz még el is visznek minket a megállóba, továbbá a busz este 9-es indulásáig megtarthatjuk a szobánkat felár nélkül. Már hogy a viharba ne fogadtuk volna el.👌
Szerettünk volna kártyával fizetni, mert a kézpénzkészleteink végesek, ezen kívül nem akartunk Tam Cocban pénzt váltani, mert az ennyire turisztikai települések váltói közönséges rablók, de Hanoi óta sehol se fogadtak el kártyát. Itt viszont van egy “ATM”, azaz ahol ki van írva, hogy ATM, bemész és egy szimpla kártyás tranzakció keretein belül, 3%-os kezelési költséggel adnak neked készpénzt. A Revolut még ezzel a plusz 3%-kal is jobban váltott, mint ők, így kipróbáltuk.🏧
Végül fejenként 16€-ba került a buszjegy, ami tuti biztos jó ár, főleg egy 16 órás útért, már csak azért is, mert bárkivel is beszéltünk, ennél csak többet fizetett.🪙
Utolsó napunkon a városban sétálgattunk annak ellenére, hogy egész nap lógott az eső lába, majd egy gyors vacsival testileg és lelkileg is felkészültünk az útra.😅
Miután a nagyi alaposan megölelgetett, drága kedvesem pedig kinevette magát, robogókkal vittek minket a buszmegállóba, és megvárták velünk, míg felszállunk a buszra, gyanítom, mert egy darab buszjegyet se kaptunk. Azt is gyanítom továbbá, hogy nem volt már hely a közvetlen buszra Hoi An-ba, mert ez a busz csak Hue-ig vitt minket, onnan egy másikkal mentünk tovább. 🚌
Magán a buszon amolyan félig ülős-félig fekvős ülések voltak, két szinten és három sorban. Kaptunk párnát és takarót és kivételesen végigaludtam az egész utat.😴
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése