Tehát este 11-kor indultunk és reggel 6:45-kor értünk Jodhpurba (plusz némi késés), ezért összesen 587 Rúpiát (7,60€) fizettünk kettőnknek. Még a késéssel is rohadt korán volt, elcammogtunk a hotelig, remélve, hogy hamarabb megkapjuk a szobánkat és hunyhatunk egyet. 💤
Mint már írtam, Indiában rengeteg a kóbor kutya, nos, Jodhpurban még annál is több. Ahogy a még kihalt utcákon sétáltunk, egyszer csak 3-4 kutya rohant felénk ugatva, pontosan abból az irányból, amerre mentünk volna. Úgy döntöttünk, inkább átengedjük nekik az utcát és másik útvonalat keresünk, de ekkor az egyik házból kijött egy bácsi és kövekkel elkergette őket.
A hotelben mondták, hogy bizony még minimum két órát várni kell a szobára, de addig is felmehettünk a tetőtéri étterembe várakozni, ahonnan pompás kilátás nyílt a városra és a Jodhpur Fortra (erőd).🐕
Kicsivel később jött a góré, hogy egy picivel drágábban szívesen felkínálná nekünk a legjobb szobáját. Annyira nem volt csúcsszuper az a szoba, hogy többet kelljen fizetni érte, de amikor megköszöntük, de inkább nem éltünk az ajánlattal, a pasi közölte, hogy higgyük el, meg fogjuk bánni a döntésünket, ha meglátjuk a szobánkat és mi hittünk neki, hogy tenni fog róla, hogy így legyen, így megköszöntük és hálásan elfogadtuk az ajánlatát. A hotel legjobb szobájáért kilátással a városra 25€-t fizettünk a két éjszakáért (19,25€ helyett). 💱
Amikor rákérdeztünk a bossnál a kutya témára, elmesélte, hogy mindig is sok kóbor kutyájuk volt, a helyzet igazából a Covid alatt fajult el ennyire, a számuk megsokszorozódott és mivel sokáig övék voltak az utcák, olyan szinten elvadultak, hogy már közelebb állnak a farkasokhoz, mint a kutyákhoz, rátámadnak az emberekre, pláne az éjszakai és a korai órákban. Később egy csomó cikket, videót láttunk a neten ilyen támadásokról, sőt olyanról is, hogy gyerekeket, idős embereket téptek szét. Áldottam az eszem, hogy az év elején beadattam a veszettség elleni oltásokat, akkor meg aztán pláne, amikor később elkóboroltam és 3 kutya megtámadott. Az egyik foga nagyjából 10 centire csattant a lábamtól, mire egy néni odaszaladt és elzavarta őket.🐺
Mikor megkaptuk a szobánkat, be is ájultunk a fél napra, még szerencse, hogy Sergio járt már itt, így célirányosan mehettünk a stepwellhez, ahol a helyi srácok épp az épületek tetejéről ugráltak a vízbe, majd felsétáltunk a várhoz, be azonban nem mentünk, mert semmi olyat nem tudnak mutatni, amit ne láttunk volna már és főleg a kilátás miatt mentünk.🏰
Mivel aznap még semmit sem ettünk, megálltunk egy bódénál kekszet venni és meglestük, hogyan készíti a pasi a levélbe csavart dohánykeveréket kettő, kb. 10-12 éves srácnak. Ez az a dohány, ami idejekorán pirosra festi és elrohasztja az indiaiak fogait. 🦷
Este végre elérkezettnek láttam az időt, hogy nekiálljak helyi ételeket kóstolgatni, elég időt hagytam a gyomromnak az átállásra. Rendeltünk egy csomó naan-t (lepénykenyér), egy zöldséges rizst (biryani) és egy csirkés curry-t nem csípősen. Ehhez képest a curry úgy csípett, mint a kurvaélet, még Sergio szerint is, pedig ő imádja a csípőset. A húsnak elég fura íze volt, úgyhogy én erre a hónapra el is engedtem a húsfogyasztást (ahogy legutóbb is), de mondtam a spanyolomnak, hogy ettől még ugyanúgy rendelhetjük, akár még csípősen is, mert attól még megkóstolnám, de megenni ő fogja. Később rendeltünk egy citromos-gyömbéres-mézes teát, ami olyan finom volt, hogy fülünk-farkunk kettéállt tőle. Ez a vacsi (plusz 2 coca) 900-1000 Rúpia (11-12€) között állt meg, ami egyébként kicsit drágának számít, de a google szerint a hotelünk étterme a 3. legjobb Jodhpurban. 🍚
Magára a hotelre nem mondanám, hogy jó, azt sem, hogy rossz, tisztának se mondanám, Sergio első dolga volt begombolni a párnám huzatát (“Jobb, ha nem látod belül“). Klíma nincs, de nem is baj, mert amellett aludni borzalom, ellenben van ventilátor és a választás lehetősége, hogy a melegtől, vagy a ventilátor zajától nem alszunk. Az első éjjelen a zaj mellett döntöttünk, hogy majd másnap a másik verziót próbáljuk ki. 💥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése