Ahogy elindult a busz, be is ájultam, csak a határon ébresztett fel Sergio, hogy le kell szállnunk. Szerintem a két határ közt is aludtam néhány percet. Ahogy a második kontrollt is letudtuk – természetesen minden gond nélkül -, mindketten mély álomba zuhantunk és csak Kuala Lumpurban tértünk magunkhoz.😴
Ekkor még igencsak korán volt, úgy hajnali 5 és még sötét, a buszok, metrók se jártak még. Az első buszig még volt úgy egy óránk, amit egy KK közértben vártunk ki. A terv az volt, hogy elsétálunk a KTM (távolsági metró) megállójához, felszállunk az első metróra és kimegyünk a Batu Caveshez megcsinálni azokat a bizonyos tömeg nélküli fotókat, majd a következő vonattal vissza.Ⓜ️
Azonban a KTM-hez érve konstatáltam, hogy az első vonat, ami kimegy a Batuig csak 8 körült ért volna ki velünk. Erre az égvilágon semmi energiám nem maradt, így lefújtam a progit és mentünk egyenesen a hotelhez, ahol nyilvánvalóan még túl korán volt ahhoz, hogy megkapjuk a szobánkat.🥱
Mentünk is automatikusan a recepció kanapéjához (mint mindig minden hasonló esetben), és lefeküdtünk aludni. 9-kor ébresztett a recepciós, hogy ha nem zavar minket, hogy másik szobát kapunk, mint amit eredetileg szerettünk volna, már most is felmehetünk aludni. Az a másik szoba nem volt annyira világos, mint a korábbi, mert a belső udvarra nyílt, viszont közös ágyat kaptunk, míg korábban két egyszemélyeset és egyébként se terveztünk semmi mást csinálni a következő 24 órában, mint aludni.😴
A következő 3 napot azzal töltöttük, hogy megpróbáljuk valahogy összeszedni magunkat a kétnapos szingapúri bioritmusgyilkolás után. Azzal kezdtük, hogy megint mostunk egyet, mivel ismét ugyanazt hordtuk két napon keresztül (üdv a hátizsákosok világában). Amíg a mosásra vártunk, megtanítottam Sergiot römizni, és egyenesen imádta. Tuti van magyar vér az ereiben.🇭🇺
Majd belapátoltunk egy hatalmas adag KFC csirkét, ami egyikünknek sem ízlett különösebben, de legalább már tudjuk, hogy többet azt sem kell erőltetni. KL ikertornyában, a Petronasban felfedeztünk egy élelmiszerboltot, ahol egész és fél grillcsirkét lehet venni 20 RM-ért, ha pedig este 7 után megyünk, 13-ért kirakják. Ezen kívül salátabüféje is van, ahol magadnak pakolod össze a salátát öntettel, majd súlyra fizetsz. Gyakorlatilag beköltöztünk abba a boltba és kétpofára ettük a pipisalinkat.🐓
Ezen kívül hatalmasakat aludtunk, a fennmaradó időben pedig ipari mennyiségű teát fogyasztottunk. Egyik nap kimetróztunk egy bevásárlóközponthoz, ahol Sergio öccsének vettünk freak anime kártyákat, vagy miket, és ha már úton voltunk, csináltunk pár menő képet is.📸
Malajziában már csak egyetlen uticélunk maradt. Lett volna többre is idő, de nem akartunk rohanni, kicsit behúztuk a féket, rohantunk eleget.😌
Online megvettem a jegyeket a hét végére Melakába, maláj utunk utolsó állomására. A busz a TBS-ről indult.🚌
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése