Kicsivel több időt hagytunk magunknak alvásra, majd átkeltünk Kochiba, hogy visszatérjünk a korábban felfedezett bevásárlóközpontba, hogy mindenfélét vegyünk. Pont a naplementére értünk haza, így vettünk 1-1 kókuszt, lőttünk néhány képet, majd együtt megnéztük Reni utolsó naplementéjét Indiában.🌅
Majd betértünk a kedvenc éttermünkbe, ahol előző este nem tudtunk enni, mert már csak csípős hús maradt, de most jól belaktunk. Később segítettem Reninek összerakni a csomagját, már csak azért is, mert úgy 8 kilónyi teát és minden egyebet vitt nekem haza, a régi hátizsákommal együtt (még Kuala Lumpurban vettem egy újat).😅
Reggel 6-kor keltünk vele, Sergio befóliázta a táskáját (taníthatná), majd lekísértük a taxihoz, ami kivitte a reptérre.🛫
Néhány óra múlva mi is kicsekkoltunk, de a táskákat megint otthagytuk, sétálgattunk kicsit, elsétáltunk egy hatalmas boltig, hogy megnézzük a lehetőségeinket és Sergionak felvásároljuk az egész csokibevonatos Oreo-készletüket, ezen kívül az éttermünkbe is visszatértünk enni egy utolsót és elbúcsúzni.🥲
Vacsi után még kihasználtuk az ingyen internetet a szálláson, majd felkerekedtünk és mentünk át Kochiba, az állomásra, hogy elérjük a 00:50-es vonatot, ami természetesen késett, viszont amikor beért, olyan fáradtak voltunk, hogy kb azonnal beájultunk. Oké, én kevésbé azonnal.😂
Reggel 10 körül értünk Madurai-ba. Két okból jöttünk ide. Az egyik, hogy ne kelljen Chennai-ig egy teljes napot a vonaton eltöltenünk, a másik pedig egy szép, színes hindi templom. És, hogy ne kelljen Chennaiban 4 napot eltöltenünk. Az már 3 ok.😁
Bevallom, már amikor megérkeztünk, nem volt túl szimpatikus a város, de hát nyilván az első 10 napban volt rohadt nagy mázlink, immár megérkeztünk az igazi Indiába. Túlságosan is igazi volt, túl nagy volt a kontraszt.😆
Bejelentkeztünk a hotelbe, ahol szintén nem voltak túl bőkezűek a kedvességgel és azzal indítottunk, hogy aludtunk 3 órát.😴
Miután felébredtünk, felfedeztük kicsit a belvárost, hála az égnek a szállásunk is ott volt, így nem kellett túl sokat kóborolnunk. Szerettük volna már ezen a napon bemenni a templomba, mert másnap szombat, nyilván tömegek lesznek, de megakadtunk már az ajtóban, Sergio nem megfelelő ruházata miatt. Hiába ért a nadrágja térd alá, közölték, hogy az nem elég. Oké.🤷🏻♀️
Gondolkodtunk egy korai vacsiban, de úgy tűnt, 6 előtt semmi se nyit, így visszamentünk kicsit a szállásra. Végül egy olyan étteremben ettünk, amit Sergio a neten talált és ahol volt sült krumpli, mert én ezen a ponton döntöttem úgy, hogy nem kérek több indiait, nálam ez előbb-utóbb mindig eljön. Viszont így legalább Sergio kipróbálhatott vmi csípőset🌶️
Másnap kisétáltunk a Gandhi múzeumba, mert azt olvastuk, hogy ingyenes. Útközben valami polgármesterválasztás kampányába botlottunk, rengeteg ember volt az utcákon és egy muki, valószínűleg a polgi járkált körbe kocsival, ahányszor kiszállt, az emberek teljesen megőrültek, ölelték-csókolták volna, ha a testőrök hagyjá, virágokat szórtak rá. Nyilván, ahogy minket megláttak, nekünk is jutott egy kicsit az őrületből, velem a nők akartak folyton kezet fogni.😄
A múzeum tényleg ingyenes és érdekes volt megszemlélni India felszabadítójának életét, bár Sergionak főleg az tetszett, hogy nem bántak kesztyűs kézzel az angolokkal, vagyis, hogy nem kendőzték el a valóságot, ugyanis szerinte az angolok mindig cukinak vannak beállítva és nem azoknak a galád hódítóknak, akik voltak.🤷🏻♀️
A múzeum után visszatértünk a templomhoz, ami elvileg ingyenes, gyakorlatilag viszont először a táskánktól szabadítottak meg egy 10-esért, majd pedig a telefonjainkat zárták el 20 Rúpiáért, ugyanis a templomba nem vihettük be se egyiket se másikat.🚫
Elvileg van az az időpont, amikor be lehet menni és képeket készíteni, de ez nyilvánvalóan nem az a nap, amikor többszáz-ezer hindinek lerónivalója van.😒
Ezen kívül mindenkit átvilágítanak, hogy nem próbál-e becsempészni valamit és bár általában minimum 10szer annyi férfi van, mint nő, itt most bőven a nők voltak többségben, így mire úgy fél óra múlva átjutottam, Sergionak hűlt helyét találtam.🥺
Rögtön el is kezdtem füstölögve keresni, hogy mekkora szemét, hogy bement nélkülem, majd amikor a bejárathoz visszatérve (ahonnan el se mozdult, csak elkerültük egymást) rátaláltam, teljesen össze volt zuhanva, mert azt hitte, hogy be se jutottam és biztos kint történt velem valami.😢
Azért szétnéztünk a templomban, de sok örömünk nem volt benne, mert rengetegen voltak. Egy gyors vacsi után pedig vissza is tértünk a hotelbe, ahol összekészítettük a tatyókat, mert reggel korán kellett kelni, 7-kor indult a vonatunk.🚂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése