Reggel kicsit korábban keltünk a szokásosnál, mivel a hotel messze volt az állomástól. Az alapgondolat az volt, hogy megvesszük a jegyet vissza Madgaonba, ahonnan másnap megyünk Hampiba. Már csak azért is kidobott minket az ágy, mert a ventilátor csak adott egy pofont a hőségnek, de segíteni sokat nem tudott rajtunk.🛏
Tehát kisétáltunk az állomásra jegyet venni, hátha ismét sokan lesznek, de gyakorlatilag senki nem volt, csak az 5 alkalmazott, ellenben jegyet nem árultak. Az úton láttunk egy utazási irodát, végül ott vettük meg a jegyeket, nyilván felárral.🎫
Később a parton sétálgattunk, a vízbe inkább nem mentem be, mert itt már erősen szennyezettnek tűnt, és bár sokan fürödtek, még nem éreztem késznek magam, hogy próbára tegyem az immunrendszerem. Majd újra megtettük a szállástól az állomásig az egyórás utat, immár felmálházva. 🚆
Este értünk Magdaonba, ahol csak egy éjszakára volt szükségünk szállásra, viszont a recepciós néni kicsit túljátszotta a szerepét és szinte a ruhaméretünket is megkérdezte, már azt hittük, minden bezár, mire sikerül szabadulnunk, de még találtunk egy Pizza Hutot. Igen, tudom, nem túl eredeti, de amikor már lassan két hete csak rizsen, gyümölcsökön és zöldségeken élsz, igenis vágysz egy kis zsíros szemétre. Itt megismerkedtünk a világ legcukibb pincérlányával, aki még az internetét is megosztotta velünk – a szálláson nem volt -, így lefoglalhattuk a következő szállásunkat, immár Hampiban.🍕
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése