Eljött végre a nap, amit – Hampi mellett – a legjobban vártunk, az ELLORA BARLANGOK. Igazi indiai kánikulát kaptunk, 46 fokot a hőmérő szerint. Aznapra a telefonunk lépésszámlálója 20 km-t mutatott, ami egyébként még nem is volt sok Indiában, simán mentünk néha 30-at is. Ezt a mai napig sem sikerült megértenem, hogy bírtuk ki abban a hőségben. Valahogy addigra már hozzászoktunk. Egy idő után nem tudsz mást tenni, ignorálod. Teljesen mindegy, naponta hányszor zuhanyozol, vagy cserélsz ruhát, 5 perc múlva ugyanúgy ragadsz. Hajat is moshatsz minden nap, de teljesen felesleges, mert nem fog látszódni különbség és kevésbé koszosnak se fogod magad érezni. Addigra már elengedtem, hogy minden ruhát kimossak kb. 1-2 alkalom után, mert minek? Nem segít.🗿
Tehát az Ellora barlangokból összesen 34 maradt fenn és igen, végigmentünk az összesen. A barlangok az UNESCO kulturális világörökségének a részét képezik. Azt nem tudom, hogy miért nem tartozik a világ 7 csodája közé és a Taj Mahal miért igen, de így van. Ezek a nagyjából 1500 éves mesterséges barlangok korábban templomok voltak és temérdek szobor, freskó, ikon díszíti. Egyes szobrokon látszik, hogy egyetlen darabból faragták ki. Egyszerűen zseniális. A belépő helyieknek 40 rúpia, turistáknak 600 (7€).💲
Természetesen lehet menni tuk-tukkal, lehet menni szervezett úttal, sokféle módja van eljutni Ellorához, a környék gyakorlatilag ebből az egy szem nevezetességből él és igyekszik kisajtolni, amit lehet. Viszont mi a hagyományos buszozást választottuk, mint mindig. Egyébként még a buszmegálló is tele van tuk-tukosokkal, akik nagyon szívesen elvinnének, 400 és 800 rúpia (5-10€) között kínálgatták magukat, mi maradtunk a hagyományos megoldásnál, 45 rúpiáért (50 cent) buszoztunk.🚌
Buszok nagyjából óránként indulnak és egyórás az út (30 km). Viszont nagyon résen kell lenni, mert itt ölre megy a harc. Akinek nincs helye a buszon, az marad. Így, amikor beért az állomásra, az emberek gyakorlatilag az ablakon bemászva rakták le táskáikat az ülésekre, így foglalva maguknak helyet és még így is hihetetlen tülekedés volt felszállásnál az ajtóban, nekem gyakorlatilag 2 lányt kellett oldalba könyökölnöm, mert már tapostak volna el. Itt van az, amikor át kell menni pofátlanba. Sergio szépen előrenyomakodott, én meg komótosan mentem utána. Aztán jött egy nő, hogy ő azt a helyet már lefoglalta az ablakból, de nyilván mi erről nem tudtunk, de egyébként sem értettük, hogy mit beszél, mert nem beszélt angolul, úgyhogy nagyon sajnáltuk, de nem tudtunk mit tenni.🤷🏽♀️
A nagyjából 1200-1300 éves barlangokat eredetileg három különböző vallás hívei hozták létre, a buddhizmus, a hinduizmus és a dzsanaizmus. A legszebb és legnagyobb természetesen rögtön a bejárattal szemben van és sokan meg is elégednek ennyivel, de nem mi. A bejárattól két irányban helyezkednek el a barlangok és egyes esetekben nem is annyira egyszerű megközelíteni őket. A leghátsó barlangokat külön autóval is meg lehet látogatni, láttunk turistabuszokat, de mindenféleképpen szerettük volna gyalog megtenni az utat, mert olvastuk, hogy útközben egy gyönyörű vízesés alatt sétálhatunk el. Nos, mire odaértünk, a vízesés és a hozzá tartozó kis tavacska már (vagy éppen) ki volt száradva, de attól függetlenül megérte. 🌈
Miután végeztünk, valamiért nem akart jönni egy busz sem, hogy visszavigyen minket a városba, már azt fontolgattuk, hogy nekivágunk gyalog, de aztán jött egy busz, leintettük és annak ellenére, hogy már nem volt ülőhely (szerintem megsajnáltak minket), felvettek.💫
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése