19-21. nap 🇺🇿 TASHKENT

Végre elérkezett az utolsó nap és egyben száműzetésünk vége. Délután 4-kor indult a vonatunk vissza Taskentbe, ami nagyjából 15€-ba került (persze osztályonként változó). Szép szerelmem ahogy szokott, zombi módra mély álomba zuhant amint lement a nap, én meg nyitott szemmel vizsgáltam a plafont és kiolvastam a világ összes könyvét. Reggel 8-kor érkeztünk meg egy kis meglepivel, ugyanis a vonat nem oda érkezett, ahonnan bő két héttel azelőtt indultunk, hanem a város másik felébe.🫢

Feltaláltuk magunkat, mint mindig, elslattyogtunk a legközelebbi buszmegállóba és addig kérdezősködtünk, míg találtunk egy buszt, ami nagyjából abba az irányba vitt minket, amerre a hotel volt. Amikor már elfogadható közelségbe kerültünk a hotelhez, leszálltunk.🚐

Olyan éhes voltam, hogy azt hittem, helyben felfordulok és a korábbi taskenti reggelikről álmodozva kérdeztem Sergiot, hogy szerinte kapunk-e belőle annak ellenére, hogy elvileg még nem jár nekünk? Tudtuk, ha a mi fantasztikus, csodálatos recepciós lányunk szolgálatban lesz, mindent megkapunk, amit csak szeretnénk. Mivel amikor először jártunk Taskentben, előre tudtuk, hogy néhány hét múlva visszamegyünk, elkértük a lány számát, hogy vele intézhessük majd a szobát, így már tudta, hogy érkezünk. Mire megérkeztünk már szolgálatban volt és meg is kaptuk a korábbi szobánkat, majd szólt, hogy nyugodtan menjünk le reggelizni. Azóta is imába foglaljuk a nevét.🙏

Szokásos módon az első napot végigaludtuk, este pedig rohantunk a korábbi éttermünkbe bárányt (is) enni, amiről már hetek óta álmodoztunk.🍗

Másnap sikerült jegyet vennünk a következő napra a buszra Kirgizisztánba, így már csak egy teljes napunk maradt Üzbegisztánban. A buszunk este 8 körül indult utunk következő állomására, Biskekbe és elméletileg 13 órás volt. Gyakorlatilag viszont, mivel Kazahsztánon áthaladva tettük  meg az utat, a dupla határátlépés miatt majdnem 15 órát utaztunk.🇰🇬